Aktuális
FALU TV

Településünkről

Helytörténet
Könyvtár
Mesevár Óvoda
Galéria
Térkép

Önkormányzat

Hivatal
Okmányiroda
Intézmények
Rendeletek
Nyomtatványok
Nyilvántartások
Keresetlevelek letöltése
Rendezési terv
Fejlesztések
Közmeghallgatás 2013
Elismerések
Választás 2014
Támogatások
Testvérkapcsolatok

Közösségi élet

Programok
Lovastalálkozó
Tájházak napja
Héregi Hírmondó
Turizmus
Gasztronómia
Egyházak
Sport

www.mvh.gov.hu

www.kdrfu.hu

www.nfu.hu


Héreg
 

Helytörténet


Héreg története

A több ezer éve lakott területen elhelyezkedő Héreg a Dunazug-hegység nyugati felét alkotó Gerecse középső részén, a Héregi-medencében fekszik. Héreg neve a német eredetű Heric/Herige személynevekből keletkezett magyar névadással. A néphit szerint falunk neve kezdetben Kéreg volt, majd egy véletlen elírás következtében vált Héreggé. Egy másik hagyomány szerint Héreg a Hírhegy szóösszetételből ered. A falu területe már az ókori Római Birodalom idejében, majd később az Árpád-korban is lakott volt, melyekről az itt előkerült régészeti leletek tanúskodnak. Héreg első okleveles említése 1326-ból származik. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt és még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai. A középkor folyamán Héreget négy szomszédos falu is határolta (Betel, Jásti föld, Marót, Szalánka) melyek azonban a 15-16. századra elpusztásodtak. A közösségi emlékezetben fennmaradt Faluhely nevű dűlő a jásdi bencés apátság földjét (Fyast) takarja.

A falu nevezetességei közé tartozik a Gerecse oldalában fekvő Királykút. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál a környékbeli vadászatai során. 1526-ban a Héreg melletti (puszta)Marótnál zajlott le a híres maróti csata, mely során az ide menekülők szekérvárat emelve próbáltak a portyázó oszmán hadak ellen védekezni, eredménytelenül. A török hódoltság ideje alatt, hasonlóan a szomszédos településekhez, Héreg is szinte teljesen elnéptelenedett. Egy 1646-ból származó királyi adománylevélben még lakatlan településként, míg egy 1693-ban kelt adóösszeírásban már lakott faluként tartják számon a források. A reformáció héregi térnyerésének kezdete is erre az időszakra tehető, mely során a protestantizmus helvét irányzata jelent meg. A hagyomány szerint a falu újranépesítése során a Hont megyei Ágóról református, a Komárom megyei Imelyről pedig katolikus magyarokat telepítettek be. Az 1715 és 1720-ban kelt urbáriumok már név szerint is megörökítik a falu egykori lakóit. Így a felsorolások között több olyan család is megtalálható, melyek leszármazottai mind a mai napig falunkban élnek (Dékán, Csordás, Vörös családok).

A szőlőművelés és a bortermelés mindig is fontos volt a falubélieknek. A héregiek már a középkorban is foglalkoztak bortermeléssel, melyről egy 1366-ban kelt oklevél engedménye számol be részletesen. A borkultúrára ezután egy 1800-ban íródott forrás tesz említést, kihangsúlyozva, hogy a környék legjobb borait itt termelik. Az 1848-49-es szabadságharc Héreget csak részben érintette. 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra támadtak. Az akkori plébános könyörgése mentette meg a falut a teljes pusztulástól, így csak a bíró házát fosztották ki és rombolták le. A településre szintén súlyos csapást mért az 1739 - 40-es pestisjárvány és a többször megismétlődő tűzvészek sora (1901, 1939, 1945). A II. világháború 1945 márciusában fejeződött be a faluban. Ekkor hunyt el feleségével Héregen a közigazgatás - tudomány neves nemzetközi professzora, Magyary Zoltán. Emlékét egy kopjafa őrzi, ami a falu felső temetőjénél található.
Kovács Dávid, történész


Műemlékek

A község Fő utcájában látható az 1794-ben épült késő-barokk katolikus műemlék templom, melyet 1825-ben bővítették. Barokk szószéke XVIII. századi. Klasszicista oltára a XIX. század első felére készült el Packh János tervező munkájának köszönhetően. Műemlék jellegű késő barokk Református temploma kicsivel korábban, 1787-ben épült, és 1862-ben alakították át. Napjainkban mindkettő említésre méltó műemlék.


A falu jelene

A mai napig is a fő megélhetési forrást a mezőgazdaság biztosítja a falu lakosságának. A falu lélekszáma napjainkban 1100 fő körüli. A településen régi tornácos parasztházakkal, rendezett portákkal, hagyományos falusi utcaképpel és a mai modern építkezési stílusban épült otthonokkal is találkozhatunk. A település közigazgatásilag 1977 és 1990 között a szomszédos Tarjánhoz tartozott. Az elmúlt években a fejlesztéseknek és az Európa Uniós pályázatokon elnyert összegeknek köszönhetően középületek újultak meg, útépítésekre és közmű felújításokra került sor. A község szépítése mellett felépítésre került egy 35 fő befogadására alkalmas vendégház is, mely egész évben várja az ide látogatókat. A település kedvező földrajzi adottságai sajátos mikroklímát teremtenek. A falut koszorúzó erdőségek növényzete számos botanikai érdekességet rejt és egészséges levegőt biztosít, mely a légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. Héreg a Gerecse-térség legszebb kirándulóhelyei közé tartozik. A falu a Gerecse tetőre induló túrák egyik kiindulópontja. A Nagy- és a Kis-Gerecséről jó légköri viszonyok mellett belátni a Dunazug-hegységet és a Dunántúli-középhegység nagy részét, valamint a Duna vonalát és Esztergomot a bazilikával. Kedvelt kirándulóhely a szép fekvésű Király-kút forrás és környezete is.


Nevezetességei

Falumúzeum Katolikus templom: Késő barokk, 1794, bővítve: 1825 Református templom: Késő barokk, 1787, átalakítva 1862 Király-kút: A Nagy - Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi. Magyary Zoltán emlékhely I. világháborús emlékmű

Ismert emberek

Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán,
a közigazgatás - tudomány nemzetközi hírű professzora.
Itt él Levente Péter feleségével Döbrentey Ildikó írónővel.

Adatok

Rang: község
Terület: 2713 hektár
Lakosság: 1015 fő
Lakások száma: 426
Telefonkörzet: 34
Irányítószám: 2832
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom
Kistérség: tatabányai
 
Turisztikai lehetőségek Héregen
Turisztikai katalógus


Római Katolikus templom
Római Katolikus templom

Református templom
Református templom

Héreg Hivatal
Héreg Hivatal

Orvosi Rendelő
Orvosi Rendelő

Tájház
Tájház

Általános Iskola és Óvoda
Általános Iskola és Óvoda

Jókai Mór Kultúrház
Jókai Mór Kultúrház


Héreg Község Önkormányzata,    Cím: 2832 Héreg, Fő út 84.
Telefon: 34/372-665, 34/572-507,    Fax: 34/372-607
internet: www.hereg.hu    e-mail: hereg-hivatal@t-online.hu
webmester: tomacolor studio